Skip to main content

(Dr. Csoknyay Judit)

(Dr. Csoknyay Judit): [Olvasói hozzászólás]

Bindorffer Györgyi: Néprajz és/vagy antropológia, Beszélő, 1991/5. szám


Örömmel olvastam az ELTE-n megalakult Kulturális Antropológia Tanszékről szóló tudósítást, valamint Bindorffer Györgyi igen kitűnő írását. Ez utóbbi írás néhány megállapítása is rávilágítás azonban arra, hogy milyen félreértések adódnak az antropológia mint tudományág meghatározásában.

Talán közelebb jutunk az igazsághoz, ha Lipták Pál meghatározásából indulunk ki. „Az embertan (antropológia) a biológiai tudományok közé tartozik. Hangsúlyozni kell, hogy a …homo sapiensre több olyan sajátos tulajdonság jellemző, amelyet az állatvilágban nem találunk meg.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon