Skip to main content

dr. Radó Dezső

dr. Radó Dezső: Politikai futball a Városligetben

A labda véleménye


Köszönet a Beszélőnek, hogy a mérkőzésben a labda szerepét betöltő környezetvédők is megszólalhatnak.

Van valami mélységesen groteszk abban, hogy sétány nevet kaphat egy út, amelyen naponta 30 ezer gépjármű rohan keresztül. Az április 22-i 10 órás lezárás tulajdonképpen átmenetileg helyreállított egy normális állapotot, amikor a Városliget egy sétánya valóban a gyalogosoké lehetett, mint például a New York-i Central park, ahol gyalog vagy kerékpárral, esetleg konflissal lehet közlekedni.


dr. Radó Dezső: Levegőt!

– szemelvények a Levegő Munkacsoport hírleveléből –


Mennyire szennyezett Budapest levegője?

A televízió, a rádió és az újságok gyakran közlik, hogy a fővárosban a levegő szennyezettsége milyen mértékben haladja meg az egészségi normát. Valójában azonban ez az információ rendkívül félrevezető.

A sajtóban közölt normák 30 perces időtartamra vonatkoznak, azaz arra az esetre érvényesek, ha valaki ennyi ideig lélegzi be az adott szennyező anyagot. A hosszabb időtartamra vonatkozó (pl. a 24 órás vagy az éves) normák ennél jóval alacsonyabbak.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon