Skip to main content

Dunay Pál

Dunay Pál: Nem írok, ne válaszolj!

Avagy: Kellenek-e külpolitikai viták?


Néhány alapkérdés megítélésében valóban teljes az egyetértés. A vitás pontok kapcsán egyetlen jelentős politikai csoport sem kívánja a választási kampány küszöbén kenyértörésre vinni a dolgot: úgy gondolják, hogy a külügyek alig befolyásolják a szavazók magatartását. Az Országgyűlés a választási ciklus végének közeledtével egyre inkább a választások függvényévé tesz minden politikai vitát. Ahol valamelyik politikai erő úgy véli, hasznot húzhat egy kérdés napirenden tartásából, ott élénk eszmecsere várható, ahol nem, ott a téma lassan teljes érdektelenségbe fullad.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon