Skip to main content

Földi Gyula

Földi Gyula: Bankbotránykór


Az Agrobank két vezetőjének letartóztatása kapcsán egy tévéinterjúban megkérdezték Fekete Jánost, hogy mi a véleménye a magyar bankosokról. Jól képzettek – felelte a magyar bankárok doyenje –, de hat-nyolc bank vezetésére alkalmas garnitúrán túlmenően nem képeztek ki pénzintézetek vezetésére alkalmas felső vezetőket.

Földi Gyula: Hétköznapi botrány

A bankok veszteségei


A Heti Világgazdaság augusztus 28-án közölt összeállítása megmutatta, hogy a magyar bankok – a vegyes bankok kivételével – lényegében veszteségesek. Drasztikus nyomás nehezedik rájuk a nyújtott hiteleik kedvezőtlen összetétele miatt. A veszteségek és a behajthatatlan követelések fedezetére a számviteli szabályok szerint céltartalékot kellett volna képezniük.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon