Skip to main content

(Fóris László dr.)

(Fóris László dr.): Erkölcsi alap nélkül?!


Lehet-e erkölcsi alap nélkül társadalmat építeni? Nyilvánvalóan nem. Ha lehetne is átmenetileg, nem érdemes, mert az ilyen rendszer nem tartós, lélekcsonkító és a többségnek szenvedést jelenthet. Gondoljunk az elmúlt negyven évre! Olyan semmilyen morálon alapult, hogy jószerivel bárkitől bármit el lehetett venni, mert ideológiailag megmagyarázták, „megalapozták”: a nép nevében teszik. Testi-lelki erőszakot alkalmazva olyan törvényeket hoztak, amelyek alapján jogosnak tűnhetett a művelet. Apámat állása elvesztésével és Szibériával ijesztgették, ha nem ajánlja fel önként öt holdját.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon