Skip to main content

Friedrich Péter

Friedrich Péter: A tanulás és a memória molekuláris alapjai

Mit tanulhatunk a buta muslicától?


Szubjektív visszapillantás

A hatvanas évek második felében egy esztendőt Angliában töltöttem vendégkutatóként az Oxfordi Egyetem biokémiai tanszékén. Nagy dolog volt ez akkor, hiszen nyugatra kevesen utazhattak, azok is csak kellő indokkal. Friss kandidátusként mintegy jutalmul kaptam e „kimenőt”, amely egy évre, pontosan 365 napra szólt. Ha akár egyetlen nappal túllépem – figyelmeztettek az illetékesek – az már az illegális külföldön tartózkodásra kiszabott szankciókkal jár. Igyekeznem kellett mindent egy szűk évbe belezsúfolni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon