Skip to main content

Gavra Gábor

Gavra Gábor: Adódemagógia vagy racionalitás?

Az SZDSZ és a megszorítások

A második Gyurcsány-kormány a jelek szerint elszánta magát arra, hogy szakít a 2000 és 2006 között hatalmon volt kabinetek jövőfelélő és igazságtalan gazdaság- és társadalompolitikájával, és letér arról az útról, amelyet a felsőközéposztálynak juttatott hipertámogatott lakáshitelek rendszerének kialakításával az Orbán-kormány jelölt ki ciklusa második felében, és amelyen a Medgyessy-kabinet tette meg a legnagyobb lépést a nyakló nélküli közalkalmazotti béremelések köré rendezett „jóléti rendszerváltás” jegyében.

Gavra Gábor: Hazai pályákon

A kormányfő, a baloldal és a liberálisok 2006 előtt

Miközben a két nagy parlamenti párt vezetői a korai kampánykezdettől óvnak, a szocialisták szeptember elején megkezdték 2006-os választási kampányukat. A Fidesz épp a novemberi Beszélő lapzártájakor indítja el a maga sokadik név- és logóváltással egybekötött, narancssárga buborékokra épülő imázskampányát; Hiller pártelnök közlése szerint közeleg a baloldal offenzívájának második szakasza is.

Gavra Gábor: Hadrendben

A Gyurcsány–Orbán párviadal állása

„Kampány még nincs, legfeljebb szórványos lövöldözések zajlanak az igazi összecsapás előtt” – jellemezte egy fideszes politikus a nyárelő belpolitikai fejleményeit: az Orbán- és Gyurcsány-bizottság tevékenységét, a Fidesz-vezérkar „Nemzeti Konzultáció”, illetve a Gyurcsány-kormány „KV” (Kérdések és Válaszok) fedőnevű országjárását, valamint a jelenlegi és a volt kormányfő július eleji vitáját. A 2002-es választás előtti kampány intenzitása tükrében az elmúlt időszak valóban bemelegítés csupán.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon