Skip to main content

H. I. [Halász Iván]

(nem) [Neményi László], H. I. [Halász Iván], SZ. N. R. [Sz. Nagy Richard]: Elszállt remények / Belorusz csapdák / Harcban az adóhivatallal


Elszállt remények

Nem sok jót lehet mondani, de azt el is mondják sokan, sokfelé („elharsogják Kelettől Nyugatig”).

Két-három évvel ezelőtt a nemzetközi helyét újra kereső Oroszország még talán szemet hunyt volna Magyarország és a hasonló helyzetű közép-európai országok NATO-felvétele fölött.




H. I. [Halász Iván], N. L. [Neményi László], [Neményi László]: Bill és Borisz ötödször / Biztató republikánus kilátások / Azerbajdzsán: Olajcsata


Bill és Borisz ötödször


Az első Clinton–Jelcin-csúcstalálkozó szűk két évvel ezelőtt Vancouverben jött létre. Jelcin kérelmezőként jelent meg a kanadai városban, és hálás lehetett, hogy egy megértő Clinton nem teljesen üres kézzel engedte haza: kapott, ha mást nem is, ígéreteket ajándékcsomagolásban, valamint alkalmat arra, hogy államférfiként lépjen fel.

H. I. [Halász Iván]: …és erővonalak


Élcelődések szerint a belső területi és politikai megosztottság miatt Ukrajnában nem is egy, hanem két Zsirinovszkij is megjelenhet a választásokon: egy nyugati (galíciai) és egy keleti (donyecki).

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon