Skip to main content

Hajdu Tibor

Hajdu Tibor: Ki beszél itt forradalomról?


Aki figyelemmel kíséri a média kommentárjait, az tudhatja: világosabban látjuk és magyarázzuk, hogy mi történik Oroszországban, Olaszországban, Romániában vagy Afganisztánban, mint akár maguk a románok vagy afgánok. Mi történt nálunk az elmúlt évtizedekben, nos ez már nem ilyen világos: váratlan fordulatok, a dokumentumokhoz való hozzáférés nehézségei (Dunagate-ek és más gátak), az elülni sehogy sem akaró indulatok és száz más gátló körülmény teszi ellentmondásossá és homályossá elemzéseinket.

Hajdu Tibor: A csőd kezdete

A Központi Bizottság 1974. márciusi ülése


1974. március 19-én és 20-án a KB ülése több vezető poszton személyi változást határozott el. Leváltotta Nyers Rezsőt, a KB titkárát, és utasította (bocsánat: felkérte) az Elnöki Tanácsot Fehér Lajosnak, a mezőgazdaságot irányító miniszterelnök-helyettesnek, Timár Mátyásnak, a gazdasági reformot koordináló miniszterelnök-helyettesnek és Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettesnek a leváltására. Fentnevezettek a gazdaságirányítási reform munkásai, sőt élmunkásai voltak.

Hajdu Tibor: Károlyi Mihály újratemetése


1962. március 18-án, hét évvel halála után ünnepélyesen újratemették a Kerepesi úton Károlyi Mihály és fia Angliából hazahozott hamvait.

„A Nemzeti Galéria előcsarnokában állt a ravatal – emlékezik Károlyi Mihályné. – Sok öregember vonult el a koporsók előtt, s magyarázta az unokáinak, ki is volt Károlyi Mihály. A temetés alatt hóvihar dúlt, de az emberek fedetlen fővel vártak az út szélén. Egyesek meghatottan, mások csodálkozva.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon