Skip to main content

Hammer Ferenc

Hammer Ferenc: Osztályfényképezés

A szegénység tévés ábrázolása és a társadalmi igazságosság


Az alábbi szöveg egy közeljövőben megjelenő monográfia fejezete.

Hammer Ferenc: Hegedűs rendező, Mészáros halász és egyéb mesterségek


2=2, abc=abc, teknő=teknő. Esetleg: hallókészülék=hallókészülék. Termékeny tévedésekre bukkanhatunk, ha hasonló megfeleltetéseket alkotunk olyan fogalmak segítségével, mint a valóság vagy az igazság (sőt utóbbi esetben a helyes reláció egyenesen inkább így fest: igazság≠igazság). Amennyiben a dokumentumfilmet valóságmegismerő eszköznek tartjuk és az elbeszélés-elemzések szokásos szempontjai szerint (Ki beszél? Ki mit tud?) értékeljük a filmszemlére beküldött dokumentumfilmeket (ti.

Hammer Ferenc: A tavaszi parkápolás időszerű kérdéseiről

Azt már tudom egy ideje, hogy a mondás a forgóajtós magyarokról pont az ellenkezőjére változott az előjelét tekintve, ahogy átjött az óceánon. Azaz nem valami székely metafurfangra, távlatos pannon testcselre, hanem a konok csalárdsággal végrehajtott, hónalj alatti pofátlan előretuszakolódásra utal.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon