Skip to main content

(Hegyi Piroska–Farkas László)

(Hegyi Piroska–Farkas László): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Fodor Elek: Központosított egyenlőtlenség (Beszélő, 1991. április 27.)


Fodor Elek marosvásárhelyi pedagógus sarkítva s csak részigazságokat közölve mutatja be az erdélyi diákok magyarországi továbbtanulásának kérdését, cikkével nem értünk egyet.

A romániai Országos Magyar Diákszövetség véleménye szerint az alapítványok által finanszírozott helyekre a jelentkezőknek romániai középiskolai tananyagból, itthon kell felvételizniük, mégpedig a romániai egyetemi felvételi vizsgákat megelőzően, hogy a legtehetségesebb diákok kerüljenek be, s ezáltal minimálisra csökkenjen a lemorzsolódás valószínűsége.

A továbbiakban egyébként nem a teljes képzést,




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon