Skip to main content

Helena Nemcová

Helena Nemcová: Lehet-e 105 millió egyenlő 30 ezüsttel?


Kedves Barátaim, Tisztelt Kollégáim!


A Magyar Rádióra lesújtott fekete péntek által előidézett emlékeim annyira kikívánkoznak belőlem, hogy feltétlenül meg kell osszam Önökkel, s ha Önök jónak látják, mindazokkal, akik az Önök közvetítésével megszólítva érezhetik magukat.

Amikor az ötvenes évek elején szóban azonnali hatállyal felmondtak nekem, amit azzal álcáztak, hogy eredeti exponált munkahelyemről egy eldugott, kihelyezett munkahelyre irányítottak át, én ezt nem fogadtam el, azzal, hogy a bizalomvesztésről szóló paragrafus alapján írásban megindokolt felmond



Helena Nemcová: Nyugtalan cseh ősz


A késő ősz Csehországban a várakozásokkal ellentétben az égadta világon semmiféle megnyugvást nem hozott. Az ember csak áll, és tehetetlenül bámul: mit is gondoljon, amikor kedvenc politikusai naponta változó álláspontját hallja a „Mi és Európa”, „Mi és a NATO”, „Mi és Visegrád”, „Mi és a Balkán” és más „sorskérdésekben”.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon