Skip to main content

Holtzer Loránt

Holtzer Loránt: Mindszenty vitatott hónapjai Veszprémben


„1944-ben Mindszenty folyamatosan igyekezett menteni
a zsidókat a nácik elől. Sokukat a saját házában rejtett el.”
(John W. Mc Cormack szenátor beszéde az amerikai Kongresszusban.

The Hungarian Observer 1954. február–március)

„Mindszenty József bátran ellenállt a náciknak és a magyar
fasisztáknak.



Holtzer Loránt: Bosnyák Zoltán élete és titokzatos halála


Kutrucz Gizella


1987. VII. 27-i keltezéssel, „A Minisztertanács Elnöke” fejléces papíron Kutrucz Gizella a következő, valamilyen régi barátságot, de legalábbis közeli ismeretséget sugalló kézírásos levelet kapta Grósz Károlytól, aki az MSZMP utolsó vezetőjeként 1988. május 22-től az MSZMP KB főtitkára volt, de ekkor (1987. június. 25. és 1988. november. 24. között) a Minisztertanács Elnöke funkciót is betöltötte):

Kedves Kutrucz elvtársnő!

Mellékelten visszaküldöm Hegedűs András tanulmányának kéziratát. Igen érdekes, gondolatgazdag írás.





Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon