Skip to main content

(Horváth Pál)

(Horváth Pál): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Szabad a taxi (Beszélő, 1992. október 17.)


Fuvarozók Országos demokratikus Szövetsége
1191 Budapest, Rákóczi u. 25.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!*

Cikkükre reagálni kívánok. Egyrészt azért, mert megszólaltattam, másrészt azért, mert a cikk sok tárgybeli tévedést és eszmei csúsztatást tartalmaz.

Horváth Pál vagyok, a Rádió Taxi Szövetkezet és a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnöke. Mintegy 4000 fuvarozó tartozik szövetségünkhöz, és a blokád utáni időszakban az új közlekedési törvény, vagy utcai nyelven „taxistörvény” megalkotásának tevékeny résztvevője vagyok.







Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon