Skip to main content

Huoranszki Ferenc

Huoranszki Ferenc: Mi a felvilágosodás?


1. A filozófiai problémák sokféleképp csoportosíthatók. A csoportosítás egyik módja, amikor megkülönböztetjük azokat a filozófiai kérdéseket, amelyek egy jól körülhatárolható problémára keresik a választ, azoktól, amelyek magával a körülhatárolással, illetve a körülhatárolhatósággal foglalkoznak. Utóbbiak közé tartoznak az olyan kérdések, amelyek egy gyakran használt, de nem jól értett, vagy legalábbis vitatott jelentésű szó értelmezését kísérlik meg. Az értelmezés ebben az esetben nyilván nem azonos valamiféle szótári definícióval, amely a rögzített jelentést hivatott magyarázni.

Huoranszki Ferenc: A filozófián innen, a liberalizmuson túl


Azzal kezdeném, hogy megpróbálom kisilabizálni, mit is takar valójában a posztliberális álláspont. Természetesen nem tudok egyértelmű, definíciószerű választ adni erre a kérdésre, miután maga Gray sem ad. Ezt nem kritikaként említem, hiszen nem lehet minden fogalomról definíciót adni, bár a vizsgálódásunk tárgyáról azért általában illik.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon