[Inesz Moranjak-Bamburic]: Inesz
1994 novemberében jöttünk el a mamával Szarajevóból. Éjszaka indultunk, mert az Igman-hegyen keresztül vezető egyetlen utat állandóan lövik a szerb csapatok. Nem szeretek erre a napra gondolni, nemcsak az átélt félelem miatt, hanem főleg azért nem, mert ottmaradt Szarajevóban az összes barátom, apám, nagyapám, a két nagyanyám, mindenki, akit valaha is szerettem. Csak az a gondolat vigasztalt, hogy nem örökre megyünk el, mindössze hat hónapra: amikor lejár a mama ösztöndíja Németországban, vissza fogunk térni.
Friss hozzászólások
7 év 51 hét
10 év 24 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 29 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét
10 év 33 hét