1992 októberében Robert Gates, a CIA akkori főnöke egy különös ceremóniáról készült filmfelvételt ad át Oroszország elnökének, Borisz Jelcinnek. A film hat szovjet tengerész búcsúztatási ceremóniájáról, majd az azt követő, tengerészhagyományoknak megfelelő tengeri temetéséről készült egy amerikai hajó fedélzetén, 1974-ben.
A koreai félsziget légterében, 1950. december 17-én történt az első légi összecsapás két híressé vált sugárhajtású harci repülőgéptípus: a szovjet MIG–15-ös és az amerikai F–86 „Sabre” között. A két gép meglepő hasonlóságot mutatott egymással.
Egészen a 80-as évek végéig nagyra értékelt és a világ orvostársadalma által gyakran forgatott mű volt a „Pernkopf-atlasz”, Eduard Pernkopf osztrák anatómus megbecsült anatómiai lexikona az emberi testről.
„Egy kis lépés egy embernek, de óriási lépés az emberiség számára” – hangzott el Niel Armstrong mindenki által ismert mondata, midőn az USA által a Holdra juttatott első ember lábával megérintette a Hold talaját.
A fenti három epizód, amelyeknek látszólag nincs közük egymáshoz, nagyon is szoros kapcsolatban áll egymással.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 7 hét
7 év 32 hét
7 év 36 hét
7 év 36 hét
7 év 37 hét
7 év 37 hét
7 év 37 hét
7 év 40 hét
7 év 40 hét
7 év 40 hét