Az első macskanő és a történelem vége
Ez az írás egy sajátos pozícióból, a Macskanő és a queer metszéspontjából kíván beszélni. Nem akarja a film részletes elemzését elvégezni, de be akarja mutatni, mennyiben tekinthető a Macskanő queer-filmnek. Ugyanígy nem kíván a queerről sem átfogóan szólni, csak azokról a problémáiról, amik megjelennek a filmben.
Paulo Coelho: Tizenegy perc. Budapest, Atheneum 2000 Kiadó, 2004, 288 oldal, 1980 Ft
Volt egyszer egy férfi, aki negyvenévesen eldöntötte, hogy megvalósítja gyermekkori álmát és író lesz. Volt egyszer egy férfi, aki első regényébe valódi szenvedéllyel beleírt mindent, amit sorsról, személyes történetről és önmagunk megvalósításáról tudott. Volt egyszer egy férfi, akinek első regénye 11 millió példányban kelt el.
Írásomban a terrorizmust mint jelentések elleni támadást közelítem meg. A kommunikáció neodurkheimi nézőpontja, ami a társadalom kollektív értékrendjének szimbolikus valóságát tekinti a média legfontosabb vonatkozási keretének, és tudatosan nem a politika, a gazdaság vagy osztályszerkezet felől olvassa a médiát, lehetővé teszi, hogy egy kevéssé vizsgált szempontból értsük meg a terrorizmus ránk gyakorolt hatását. Ezt a megközelítésmódot a modern terrorizmus két kiemelkedő eseményén próbálom meg bemutatni.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét