Skip to main content

Jancsó Miklós

Jancsó Miklós: A Nagy Bumm… sőt, a Nagy Reccs


Fekete lyuk. Igen, a fekete lyuk. A fizikusok tudják, be is bizonyítják: van néhány a mi saját világegyetemünkben. Hát még az én saját különbejáratomban!

’65. A teljes sötétség.

Volt? Van.

Nézem ezt a négy-öt oldalt. Révész Sándor küldte. Nézem, nem hiszek a szememnek (jó, lapos hasonlat, mi?). Ezek mind akkor történtek? Abban az évben? Johnson meg Vietnam. Az amcsi repülők ezredik bevetése. És tiltakozás a háború ellen az egész világon? És a szarok első titkárrá teszik Csaut?






Jancsó Miklós: Kedves Feri,


leveletekre én ezt tudom elküldeni Nektek. Ha nem illik bele az elképzelésbe, tegyétek félre.

Mindenesetre őszinte barátsággal és együttérzéssel gondol Rátok és reménykedik a lap megjelenésében,

olvasótok

JANCSÓ MIKLÓS

…aki Amerikában, az Egyesült Államokban jár, az első rácsodálkozás után felfedezi a részleteket is.

Az autók hátsó szélvédőjére, a csomagtartókra feliratokat ragasztanak.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon