Joszif Brodszkij: M C M X C l V
Idült, idétlen idők: lopni sincs mit és kitől.
A légionáriusok üres marokkal térnek vissza a hadjáratokból.
A szibillák összetévesztik a múltat a jövővel, akár a fák.
És a színészek, akiknek senki nem tapsol soha többé,
elfelejtik a nagyszerű végszavakat.
Amúgy is a felejtés
a klasszikusok anyaméhe. Egykoron majd ezekre az évekre
úgy fognak emlékezni, mint egy márványtáblára:
erek hálózata – vízvezeték, csatornarendszer,
az adószedő útvonalai, fülledt katakombák,
fonala valakinek, amely egy labirintusba (-ból) ki?, be? stb. stb.
Friss hozzászólások
8 év 1 hét
10 év 27 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 34 hét
10 év 35 hét
10 év 35 hét