Joszif Brodszkij: M C M X C l V
Idült, idétlen idők: lopni sincs mit és kitől.
A légionáriusok üres marokkal térnek vissza a hadjáratokból.
A szibillák összetévesztik a múltat a jövővel, akár a fák.
És a színészek, akiknek senki nem tapsol soha többé,
elfelejtik a nagyszerű végszavakat.
Amúgy is a felejtés
a klasszikusok anyaméhe. Egykoron majd ezekre az évekre
úgy fognak emlékezni, mint egy márványtáblára:
erek hálózata – vízvezeték, csatornarendszer,
az adószedő útvonalai, fülledt katakombák,
fonala valakinek, amely egy labirintusba (-ból) ki?, be? stb. stb.
Friss hozzászólások
6 év 41 hét
9 év 14 hét
9 év 18 hét
9 év 18 hét
9 év 19 hét
9 év 20 hét
9 év 20 hét
9 év 22 hét
9 év 22 hét
9 év 22 hét