Az Orbán-kormány szigorú büntetőpolitika ígéretével lépett fel, amely célul tűzte ki, hogy „szűküljenek a bűnelkövetés esélyei”. A koncepció határozott bűnüldözésre, hatékony igazságszolgáltatásra és következetes (büntetés)végrehajtásra épült.
Az utóbbi hónapokban számos híradás foglalkozott a Magyar Televízió katasztrofális anyagi helyzetével, gyanús szerződési gyakorlatával, a közszolgálatiság értékeinek veszélybe kerülésével, vagy éppen a televízió elnökének felelősségével. Szintén sokat írtak és beszéltek az MTV Közalapítvány Kuratóriumának csonka elnökségéről, arról azonban kevés szó esett, hogy miként funkcionál – illetve nem funkcionál – maga a kuratórium, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
Azok számára, akik jártasak a büntetőeljárás gyakorlatában, régóta ismert tény, hogy az előzetes letartóztatásban lévő személyek helyzete gyakran lényegesen rosszabb, mint a szabadságvesztésre ítélteké. E probléma vizsgálatára indította el a Magyar Helsinki Bizottság 1996 februárjában az Alkotmány- és Jogpolitikai Intézettel (COLPI) közös Fogdamegfigyelő Programját.
Az elmúlt két hónap eseményei igen élesen vetették fel a rendőrség és az emberi jogok viszonyának kérdését. A társadalom most szembesül azokkal a problémákkal, amelyekre különböző jogvédő szervezetek évek óta próbálják felhívni a figyelmet inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hosszú folyamat csúcsosodott ki azokban a rendőri túlkapásokban, amelyek a tévéközvetítéseknek köszönhetően ország-világ szeme láttára zajlottak. A rendőri vezetőknek és a politikusoknak a történtekre vonatkozó megnyilvánulásai sajnos arra mutatnak, hogy a problémákkal a közeli jövőben sem kívánnak szembenézni.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 44 hét
9 év 17 hét
9 év 21 hét
9 év 21 hét
9 év 22 hét
9 év 23 hét
9 év 23 hét
9 év 25 hét
9 év 25 hét
9 év 26 hét