Skip to main content

Kákay Aranyos [Tamás Gáspár Miklós]

Kákay Aranyos [Tamás Gáspár Miklós]: Margócsysmus in der Literaturkritik: Ästhetisch, sozialpädagogisch und mit plain fucking common sense erläutert


Il y a donc d’abord refus du vocabulaire analogique et de l’humanisme traditionnel, refus en męme temps de l’idée de tragédie, et de toute autre idée conduisant à la croyance en une nature profonde, et supérieure, de l’homme ou des choses (et des deux ensemble), refus enfin de tout ordre préétabli. Alain Robbe-Grillet: „Nature, humanisme, tragédie”, in: Pour un nouveau roman. Idées. Paris: Gallimard, é. n. [1972], p. 81.

Azt írja a kitűnő Németh Gábor a Nappali Ház („művészeti és irodalmi szemle”, ISSN 0864–9480, 136 lap, 250 Ft) 1996/2.


Kákay Aranyos [Tamás Gáspár Miklós]: A történet vége


avagy: Pseudepigrapha zum 18. Brumaire des sozialliberalen Zeitungswesens, mit besoderer Berücksichtigung des merkwürdi-gen Zentralblattes Népszabadság (d. i.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon