Skip to main content

Korányi Tamás

Korányi Tamás: A Magyar (Csúcs-) Rádió szakmai állapota

Egy irodalmi szerkesztő meditációvázlata


Azt hiszem, semmi túlzás nincsen abban, hogy a Magyar Rádió soha nem tapasztalt mélypontra került (Csúcs-rádió). Nem akarok ezúttal ennek politikai vetületeivel foglalkozni, az ún. médiumháború részleteit még az érdeklődők is utálva unják már – teljes joggal, hiszen undorító eseménysor volt. Ami most jobban érdekel, az a Magyar (Csúcs-) Rádió szakmai állapota. Előre bocsátom: engem elsősorban a művészi műsorok (irodalom, zene) foglalkoztatnak, ugyanakkor egy pillanatig sem gondolom azt, hogy a rádiónak nincsen más, igen fontos funkciója is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon