Skip to main content

Kövér László

Kövér László: Fortinbras válasza fogadatlan mesterének


Elgondolkodtató cikket írt Kőszeg Ferenc a Fidesz parlamenti frakciójának magatartásáról a Litvániával kapcsolatos országgyűlési állásfoglalás ügyében. (Beszélő, 1990. május 12.)

Hagyjuk most Hőscincér Huba kedves kis történetét, s azt, vajon komolyan gondolta-e a párhuzamot a szerző hőse és a Fidesz magatartása között, s ne tegyük fel azt a kézenfekvő kérdést sem, vajon Hőscincér Huba meggyőződéses pártonkívüliből melyik új párt tagja lett.


Kövér László: Politikai kommentár egy (még?) jogerős ítélethez


1988. március 30-án 37 egyetemista, főiskolás és fiatal diplomás független ifjúsági szövetséget alakított Fiatal Demokraták Szövetsége néven. Alapító Nyilatkozatuk leszögezi: „A Fidesz az Alkotmány előírásainak megfelelően kíván működni.” Az alapítók meggyőződése szerint a szervezet megalakítása a hatályos jogszabályokkal teljes összhangban történt. (E meggyőződésüket erősítették azok a konzultációk, amelyeket neves jogászokkal folytattak.) A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 65.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon