Skip to main content

Lázár Guy

Lázár Guy: A szabad demokraták és a magyar demokrácia


Egyetértés és megosztottság

A politikai erőkkel szemben támasztott igények vizsgálata azt mutatta, hogy a magyar társadalmat egyszerre jellemzi a nagyfokú egyetértés és a megosztottság.

Az emberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy Magyarországon olyan demokratikus társadalmi berendezkedés jöjjön létre, amely a nemzeti szempontok érvényesülésén alapul.




Lázár Guy: Van-e baloldali antikommunizmus?

Egy francia közvélemény-kutatás tanulságai


A liberalizmus egyetemes ideológiája

A liberalizmus Franciaországban is egyre egyetemesebb ideológiává válik: míg 1978-ban a megkérdezetteknek csak a 33 százaléka helyeselte azt, hogy a vállalatok több szabadságot kapjanak, most 63 százalékuk vélekedett így.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon