Skip to main content

Lázár István

Lázár István: Jelenlétünk díja/Termeljünk jobb közérzetet!

A kesudió-vita


Jelenlétünk díja


(…) 1972-ben Hajdú László építésvezető látta a Munka-show című, gunyoros kisfilmet a lógásról az építőiparban. Felháborodott: a jelenséget pécézték ki, és nem keresték az okot. Ezért a Valóság 1972. 6. számában megírta, hogy ő kipróbált egy, az építőiparban elvileg ismert, gyakorlatilag azonban alig alkalmazott módszert. A teljesítmény megduplázódott.

Természetesen a munkabér is. És ez volt a baj. Mert túllépték az átlagbért, és mert a munkások többet kerestek, mint a főosztályvezetők.



Lázár István: Hagymatorony és gótika


1. Amikor már közelinek vélelmezhető a háború vége, és ezért hamarosan le kell ülni az új világrendről tárgyalni „Joe bácsival”: 1943. március idusán Amerika és Anglia közös álláspontot kezd egyeztetni erről. Harry Hopkins, Roosevelt elnök szürke eminenciása 1943. március 15-én részletes jegyzeteket ír arról a szigorúan hármasban tartott, előző esti vacsoráról, amelyen az elnökkel és Eden brit külügyminiszterrel hármasban régiónként sorra véve megvitatták a főbb kérdéseket. Ezek egyike:

„Szerbia.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon