Skip to main content

lt–szeg [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]

(nl–ki) [Neményi László–Kiss Ilona], lt–szeg [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]: Írország: az erőszak spirálja / Oroszország: a vezércsel / Grúzia: újra együtt / Lapszemle / Szimbólum / Majdnem észrevétlenül / Jó hír / Megálló

Egy hét


Írország: az erőszak spirálja

Szombaton az Ír Köztársasági Hadsereg fölrobbantott egy halsütödét a belfasti Shankiel Roadon. A tíz halott egyike az egyik tettes, ezt nem volt nehéz kinyomozni, elég volt megtudni, hogy Belfast Artoyne nevű kerületében lakott, ami ugyanolyan katolikus, mint amennyire protestáns a Shankiel Road. A pokolgépes merénylet tévedés volt: nem haltak meg azok, akiknek meg kellett volna halniuk. Az Ulsteri Szabadságharcosok vezérkarának a katolikus felderítés téves információi szerint a halbolt feletti termekben kellett volna üléseznie.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon