Skip to main content

(lt) [Solt Ottilia]

(lt) [Solt Ottilia]: Ántré

Horn entrée-ja: interjú a Napkeltében


A mintegy tízperces, pontosan negyven kérdés-felelet elemből álló beszélgetésben Horn Gyula első mondatai ezek voltak: „Nézze, hadd kezdjem azzal, hogy négyéves ellenzéki működésünk alatt igazán nem kényeztetett el bennünket a média. Én most beszélek ezek közül elsősorban a televízióról. Hányszor foglalkoztak úgy a szocialista párttal és mondtak mögöttük kemény dolgokat a szocialista pártról, nekünk nem biztosították a lehetőséget arra, hogy véleményt mondjunk.” A beszélgetés folyamán a miniszterelnök még háromszor hozta szóba az elmúlt négy év sérelmeit.

(lt) [Solt Ottilia]: A végrendelet


Az 1990-es parlamenti választást megnyerte az MDF Antall József vezetésével. Aki a közhatalmat a polgárok akaratából eredezteti, vagyis a parlamenti demokrácia híve, azt – tetszik vagy nem tetszik a választók döntése – kötelezi ez a tény. Ezért tartjuk tiszteletben Antall politikai elképzeléseit, bár soha nem azonosultunk velük, és reméljük, 1994-ben a választók el is vetik őket, vagyis leszavazzák az MDF-et.

Az alkotmánytisztelő demokrata önkorlátozó, nem igyekszik kamarillapolitikával hatalmuktól megfosztani a választottakat. Töltsék ki az idejüket!


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon