Skip to main content

Máté-Tóth András

Máté-Tóth András: Az elrendelt hallgatás

Jegyzetek Leonardo Boff és a Hittani Kongregáció vitájához


Leonardo Boff, a felszabadítási teológia kiváló művelője 1985-ben – mielőtt megkezdte a rá büntetésből kirótt egyéves hallgatását – a keretben olvasható nyilatkozatot hozta nyilvánosságra. Az azóta eltelt közel 15 év számos nagy jelentőségű fordulatot hozott Boff atya személyes életében és a latin-amerikai egyház sorsában. Továbbá komoly változásokat idézett elő a felszabadítási teológiában is. Bár visszaemlékezésünkben az 1985-ös évre kell koncentrálunk, az események logikája és a megértés kedvéért kicsit vissza és kicsit előre is kell tekintenünk.

Máté-Tóth András: II. János Pál pápa műve

II. János Pálról már életében számos mű jelent meg, legtöbbjük életrajzát dolgozta fel. Halála után ezek a művek kiegészültek néhánnyal, melyek inkább csak abban különböztek a korábbiaktól, hogy életének utolsó szakaszával is behatóbban foglalkoztak. Ilyen nagy egyéniség és ilyen hosszú időn át regnáló pápa igazi életműve azonban nem életrajzának pontos megírása révén, hanem gondolkodásának, az uralkodása idején felmerült vagy általa aktuálissá tett témáknak és az azokra adott válaszainak elemzése révén értékelhető igazán. Természetesen ehhez hiányzik még a kellő történelmi távlat. Mindazonáltal a róla szóló, főleg teológiai elemzések újraolvastával és esetleg néhány szemponttal történő kiegészítésével már most meg lehet kezdeni a műve értékeléséről szóló érdemi vitát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon