Skip to main content

(Mihálffy László)

(Mihálffy László): Metró vagy villamos?


Legyen-e metró Kelenföld és a Belváros között? Hogyan lehet olcsóbban egy gyorsvasúti hálózatot kiépíteni Budapesten? – Ezektől a kérdésekről a közelmúltban több alkalommal olvashattunk a Beszélőben, összekötve a világkiállítás közlekedésének kérdésével is. A kérdésekre adott válaszok és javaslatok zömét azonban szakmailag erősen vitathatónak látom.

Tisztázzuk az elveket!

A következő kérdéseket tartom szükségesnek feltétlenül tisztázni:

1. Hol indokolt metróvonalat, illetve gyorsvasúti vonalat építeni?






(Mihálffy László): Kereszténynek lenni – ma


Változnak az idők. Eddig a vallásos hit lekicsinylése, kigúnyolása volt a „sikk”, mostanában pedig kezd divatosság válni vallásosnak mutatkozni, „kereszténynek” lenni.

Így, idézőjelben írom, hiszen kereszténynek lenni eredetileg azt jelenti, hogy „Krisztushoz tartozó”-nak, „Krisztust követő”-nek lenni, ami viszont kemény dolog – életünk átprogramozását jelenti –, gondoljunk csak az evangéliumokban leírtakra.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon