Skip to main content

Mogens Schmidt

Mogens Schmidt: Sztereotípiák: bővítés és szűkszavúság

Európa: képek – hírek – előítéletek


Létezik-e egyáltalán az, amit úgy emlegetünk, hogy európai nyilvánosság? Szerintem nem, és némiképpen szkeptikus is vagyok a tekintetben, milyen gyorsan teremthető meg. Ha egy pillantást vetünk a páneurópai média megteremtésére irányuló kezdeményezésekre, azt látjuk, hogy mindegyik megbukott, vagy igencsak döcög (The European, L’Européen, és EuroNews). Hogy kissé cinikusan fogalmazzunk: európai nyilvánosság legfeljebb csak a szórakoztatás vagy sport terén van (MTV, Eurosport stb.), de politikai szinten semmiképp.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon