Molnár György

Molnár György: Bakancs, csajka, hagyomány

1848 a magyar katonai tradíciók rendszerében


A katonaság hagyományosan erős történeti tudattal rendelkező, saját múltját számon tartó, sőt, azt részben a gyakorlati tevékenységben is fölhasználó intézmény. A hagyományok a testületi szellem fenntartása szempontjából is nélkülözhetetlenek. A hivatásos katonai pálya azon szakmák közé tartozik, ahol világszerte máig gyakori, hogy családok sok-sok generációja lép szolgálatba egymás után. Rendszerint a fiúk az apák ezredébe lépnek be, s rengeteg olyan csatatér és gyakorlótér van Európában, ahol szinte egymás lábnyomába lépnek a nemzedékek. Sedan, Bécs vagy Buda hányszor esett már el?

Molnár György: A Vörös Hadsereg magyarországi hadjárata 1956-ban


A Vörös Hadsereg 1956-ban látszólag sikerrel töltötte be a mindenkori fegyveres erő klasszikus szerepét: „a királyok végső érveként” megmentette az önmagát röpke egy évtized alatt politikailag teljesen lejárató rezsimet, és visszaültette a hatalomba annak újabb mutációját. Az elmúlt években számos kiváló tanulmány tárta fel, milyen belső harcok és bizonytalanság közepette születtek a politikai döntések Moszkvában és Budapesten. Az újabb kutatások és publikációk tükrében a végrehajtás szintjén is meglepő fejetlenség és felkészületlenség uralkodott. Három-három kérdésre kezdem a választ.

Molnár György: Megszállók homályban


1944. augusztus 31-től 1991. június 16-ig Magyarországon folyamatosan tartózkodtak szovjet csapatok, méghozzá gyakran sok százezres, de minimum százezer körüli létszámmal. Helyőrségeik száma 94 volt, s összesen 328 különféle ingatlant vettek igénybe, köztük Közép-Európa legnagyobb gyakorló- és lőtérkomplexumát a Bakonyban. A magyar lakosság jelentős része személyes tapasztalatokat szerzett e csapatokról.