Skip to main content

Örkény Antal

Örkény Antal: „Simcity” valóságos modelljei

A modern metropolisz, Budapesti Negyed, 1994. tél – 1995. tavasz


Ha valaki netán arra vágyik, hogy álmatlanul töltse éjszakáit, valószínűsíthetően elhanyagolja munkáját, vagy hogy magánélete bizton válságba kerüljön, annak ajánlom figyelmébe a Simcity nevű számítógépes játékprogramot.

Örkény Antal: Volt egyszer egy ellenzék

Vannak kiutak?


Manapság legalább annyira népszerű szidni az SZDSZ-t, mint a kormányt, a kisgazdákat, a tv-híradót vagy a bürokrácia tehetetlenségét. Az emberek egyre többször csak legyintenek az SZDSZ (meg a többi párt) nevének hallatára, a sajtóban elszaporodtak a pártot ért különböző politikai és értelmiségi bírálatok, vihar előtti csendet jósolnak a közvélemény-kutatások baljós előrejelzései a választói magatartások alakulásáról. Mégis a „régi szép állampárti időkre” emlékeztetett az a hirtelenség és homályosság, ahogy kipattantak a párton belüli ellentétek. Mit csinált ilyenkor az ember régen?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon