Skip to main content

(özv. Víg Andrásné)

(özv. Víg Andrásné): Földet vissza nem adunk?


Tisztelt Uram!

Az utóbbi időben a sajtó, a rádió és egyéb nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy 1956 árnyékában a Rákosi-rendszerben velünk és rajtunk esett törvénytelenségekkel nem törődik senki. A különböző pártok még azt is kijelentik, hogy a mi jogsérelmünk orvoslása (családi házaink és földjeink törvénytelen államosítása még az akkori rendelet szerint is, hisz a kulákházaknál nem volt 6 szoba, de volt istálló és ól) újabb igazságtalanság lenne a most falun lakó tsz-tagokkal szemben is, azt persze nem fejtik ki, mért gondolják ezt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon