Skip to main content

p.é.

nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András], p.é.: Délkörös védelem / Zsarolni tessék! / Európa / Elsüllyedt földrészek


Dr. Antall József, akit gyakran gyanúsítanak azzal, hogy Horthy Miklós előképét követi, egyiptomi útja során messze délre, Karnakba, Luxorba, a fáraók városába, a Királyok Völgyébe, a Ramszesz-kolosszus lábaihoz is elvetődött. Kormányfőnk tehát még más irányítási-vezetési modelleknek is figyelmet szentel.

Délkörös védelem

Érdemes is figyelni a régiekre, mert akadnak hasznosítható megoldásaik. Az ókori fáraók, istenkirályok, nagyvezérek másai olykor jól teleírva fenyegető hieroglifákkal, az ellenség elriasztását is szolgálták.




nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András], p.é.: Az igazság terei / Viszonylagos történelmi mitológia / Tisztelet a Szovjetunió népeinek / Vukovár, Banja Luka / Kisgazdák


„Kezdődik!” – sóhajt rezignáltan, de persze szorongással is a sokat látott, idős komszocos, többször is átbetűzve a Zétényi–Takács-féle törvényről leírtakat. „De milyen érdekes!” – magyarázza a fiának. „Milyen könnyű megbocsátani, feledni, amnesztiát ígérni, amíg nincs kezedben a rendőrség, a sereg meg a bíróság. És milyen nehéz, amikor már a kezedben van.”

„Ezért magyaráztam én Grósz Karcsinak, hogy eresszen beléjük egy-két sorozatot.


n.w.a. [Pleszkán Éva–Nagy W. András], p.é.: 1991. október / Védőernyő / Bukaresti parlament / Közakarat Egyesület


’89 októberében eléggé fáradt kis ünnepség végén kiáltottuk ki a Magyar Köztársaságot. Mintha csontjaink, zsigereink jó előre megsúgták volna: egy év múltán, ’90 októberében rövid vállrándítással intézzük majd el a forradalom és szabadságharc emlékezetét, hogy azután a taxisblokáddal, hosszan és részletekbe menően tisztelegjünk a posztkádári aranyborjak előtt. A blokádban részt vevők pontosan úgy mérték egymáshoz a forint, az ő forintjuk értéket a távoli absztraktumok, a szabadság, demokrácia, a közjó értékéhez, ahogyan a kádárizmusban megtanulták.

nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András], p.é.: Tizenegy mínusz SZKP / Dunának, Visztulának, Vltavának egy a hangja! / Háború vége? / Magyar külpolitika dicsérete / Magyar parlament


A fő színhelyek alig változtak. Az eggyel korábbi hét összképét azonban főleg a helyi, hadszíntéri erők, a közemberi vagy közemberinek álcázott célok határozták meg. A legutolsó hét főszereplői a vezérkarok, a magasabb békítő vagy integráló fórumok.

Tizenegy mínusz SZKP


Most aztán nemcsak a komszocosoknak, de a reformkomszocosoknak is véglegesen vége van! – dörögte a moszkvai puccs bukása után magyar karunk legelső mennyköve, Csurka István.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon