Skip to main content

Pete Péter

Pete Péter: 6. Közös teherviselés

„Mit kívánna ma a magyar nemzet?”


Hölgyeim és uraim! Én itt egyre növekvő zavarodottsággal, szinte pánikban hallgattam tanult és igen nagy tiszteletű barátaim veretes szavait. Én ugyanis főállásban és szabadidőmben kizárólag közgazda vagyok, és ilyen forradalmi gyújtó szavakat és nagy beszédeket azelőtt legalábbis nem szoktam mondani. Ezért is lehetséges, ahogy megfigyelhették, hogy ők valamennyien saját papírjaikból saját gondolataikat adták elő, én viszont Joe Stiglitz kormányzati finanszírozásról szóló alaptankönyvét hoztam magammal támaszként.

Pete Péter: Közgazdaságtanunk különbözőségeiről


Egy ország jövedelme az általa termelt jószágok és szolgáltatások összértékével azonos. Ha a jövedelemtulajdonosok bármely csoportja folyó jövedelmét meghaladó mértékben költekezik, akkor valaki más szükségszerűen jövedelménél kevesebbet költ, s ez a megtakarítás finanszírozza az előbbiek jövedelmüket felülmúló költekezését. Ha az ország egészében többet költ jövedelménél, akkor ezt a külföld megtakarításának kölcsönkérésével lehet finanszírozni.

Osszuk három csoportba az ország jövedelemtulajdonosait. A háztartások mindenhol, nálunk is, nagy megtakarítók.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon