Skip to main content

Pogány Sára

Pogány Sára: Egyébként szép idő van


Angyal Ádám: Tisztában voltam vele, hogy idén október 31-én vezérigazgatói megbízatásom lejár. A vállalati tanácsnak fél évvel ezelőtt bejelentettem, hogy a posztot újra megpályázni nem áll szándékomban. A hatályos jogszabályok szerint a vt úgy döntött: pályázatot ír ki a vezérigazgatói állásra. Az előkészítő munkálatokba bevontuk a Hill International – személyzeti tanácsadó – céget is. A tárca azonban nem gondolt ilyen „körülményeskedésre”, egymondatos telefaxszal intézte el a dolgot.

Pogány Sára: Madách sétány ’90

Avagy lesz-e magyar Bond Street?


Felépül-e, és ha igen, mikor, a Belváros peremétől a Nagykörútig vezető Madách sétány? A még a millenniumi időkből származó ötlet mindenesetre nem halt el az évtizedek során. Tavaly a Fővárosi Tanács pályázatát és a megbízást a részletes terv kidolgozására a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet kétszeres Ybl-díjas építésze, Pomsár János nyerte el.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon