Skip to main content

Prókai Margit

Prókai Margit: Vereségmentes konfliktusmegoldás

Thomas Gordon: A szülői eredményesség tanulása c. könyvéről


Th. Gordon olyan ideális módszert javasol könyvében (Parent Effectiveness Training, New York, 1975) a szülő–gyermek kapcsolat rendezésére, amely mindkét fél megelégedésére vereségmentes konfliktusmegoldásra épül.

Bizonyára sok szülő mélyen egyetért a módszerrel, de lehet, hogy nem mindenkire hat a felfedezés erejével, mert egy régi, ösztönös szülői hozzáállás újfajta megfogalmazásaként is felfogható.

A lényeget érintő (az értő figyelem a vereségmentes megoldás kérdésében) alapvető egyetértéssel egy időben fölmerül néhány kétség is.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon