Skip to main content

R. Zs. [Rostoványi Zsolt]

R. Zs. [Rostoványi Zsolt]: Koszovó voksai


A boszniai harcok könnyen átterjedhetnek az albán többségűt Koszovóra is. A csaknem kétmillió lakosú tartomány – amely 1990-ig autonóm területként Szerbiához tartozott, akkor azonban autonómiáját felfüggesztették – az új Jugoszlávia legszegényebb része.

R. Zs. [Rostoványi Zsolt]: Hogyan lesz a vallásból nemzet?


Bosznia-Hercegovina helyzete, ha lehet, még bonyolultabb, mint Szlovéniáé vagy Horvátországé, bár függetlenségét az utóbbi két országéhoz hasonlóan számos ország (az EK is) elismerte már, s az elmúlt hét végén mindhárom ország felvételt nyert az ENSZ-be. Bosznia-Hercegovínát ugyanis alapvetően három nemzetiség, a szerb, a horvát és a „muzulmán” lakja. Világviszonylatban is meglehetősen egyedülálló, hogy a volt Jugoszláviában a muszlimok több mint két évtizede „államalkotó nemzet”-nek számítanak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon