Rainer Maria Rilke: Hogyan lett a gyűszű a Jóisten?
Amikor elléptem az ablaktól, az alkonyfelhők még mindig ott voltak. Mintha vártak volna valamire.
Mondjak nekik is egy mesét? Felajánlottam. Először meg se hallották. Erre odakiáltottam nekik: – Én is alkonyfelhő vagyok! – Hogy észrevegyenek. Meg hogy ne legyen akkora köztünk a távolság. Megálltak. Láttam, szemügyre vesznek. Ekkor felém nyújtották áttetsző, vöröses szárnyaikat. Ahogy az alkonyfelhők közt szokás, mikor üdvözlik egymást. Most már megismertek.
– Mi a Föld felett járunk.
Friss hozzászólások
8 év 12 hét
10 év 37 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 42 hét
10 év 43 hét
10 év 43 hét
10 év 45 hét
10 év 45 hét
10 év 46 hét