Skip to main content

Ralf Dahrendorf

Ralf Dahrendorf: Radikális átalakulások és hétköznapi idők

Szüksége van-e a politikának értelmiségiekre?
Rendszerváltás, demokrácia, értelmiségiek


1999 júniusának végén Krzysztof Michalski, a bécsi Embertudományi Intézet lengyel kitalálója összehívta az 1989-es forradalom számos élvonalbeli szereplőjét, hogy tíz év múltán mérleget készítsenek. Bizonyos értelemben jubileumi találkozóra került sor, mivel a legtöbb jelenlevő már az ugyanezen intézet védnöksége alatt kilenc évvel korábban megtartott drámai kongresszuson is részt vett. Most azonban, 1999-ben, olyan szerepekben ültek ott, melyek betöltéséről tíz évvel korábban nem is álmodhattak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon