Skip to main content

Ronald Dworkin

Ronald Dworkin: A terror és a szabadságjogok elleni támadás


Két évvel a szeptember 11-ei katasztrófa után Amerika még mindig nagy veszélyben van. A veszély kettős, melyből az egyik nyilvánvaló: újabb terrortámadás éri az országot. Bőséges anyagi forrásokkal rendelkező, külhonban élő és külföldön kiképzett terroristák állnak készen akár a halálra is, hogy amerikaiakat gyilkoljanak. Ha atomfegyverekhez jutnak, az eddigieknél is borzalmasabb csapást mérhetnek ránk.

A másik, kevésbé nyilvánvaló veszélyt önmagunkra jelentjük.


Ronald Dworkin: A Bakke-ügy, avagy igazságtalanok-e a kvóták?


A Kaliforniai Egyetem Davisben működő orvosi fakultásán a felvételi rendszer egyik eleme az a pozitív diszkrimináción alapuló kisebbségi célprogram (más néven „kisebbségi akcióprogram”), amely a korábbinál több, a fekete vagy más kisebbséghez tartozó hallgató felvételét hivatott biztosítani. A fakultás minden évben elkülönít tizenhat hallgatói helyet, s ezekre kizárólag az „oktatási vagy gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kisebbségek” tagjai pályázhatnak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon