Skip to main content

Scherter Judit

Scherter Judit: „Miért kell megvalósítani a gondolatainkat, amikor olyan szépen elgondoltuk őket?”

Forgách Andrással beszélget Scherter Judit


Vitellius című darabodban a címadó szereplő azt mondja, hogy „Semelyik döntésed ne legyen végleges”. Most először rendezel, minden pillanatban döntened kell…

Arról van szó, hogy akkor is dönteni kell, ha az ember nem képes rá, ha nem tudja a helyes megoldást. A rendezés kilencven százalékban nyers akaratérvényesítés.


Scherter Judit: „…hogy lássam, az Ördög győzött-e vagy az Úristen”

Gráber Margittal beszélget Scherter Judit


„…(a kecskeméti művésztelepen) nevezetes dolog történt meg velem. Életemben először kérték meg a kezemet. Egy reggel ott festettem, amikor a hátam mögött – talpig subában – megállt egy juhász.



– Kisasszony, zsidó lány maga?
– Nem – feleltem én, a további konfliktusokat elkerülendő.
– Mert göndör – szólt gyanakodva.





Én festettem tovább, egyszer csak újra megszólalt:



– Kisasszony, eljönne hozzám feleségül?
– Nem – feleltem én.
– Pedig jó dolga lenne, ilyesmivel soha többé nem kellene foglalkoznia.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon