Skip to main content

Sebők Emília

Sebők Emília: Miért nem szeretjük a turistát?

Budapest idegenforgalmi örömei és gondjai


Az idegen nemcsak „forog” a Belvárosban és a Várban, hanem aludni is akar valahol, enni és vásárolni szeretne, közlekedik és a járda közepén bámészkodik, ismeretségeket szeretne kötni a „bennszülöttekkel”, és még ezernyi dolog érdekelheti. Mindez együtt jelenti neki Budapestet és ezen keresztül esetleg egész Magyarországot; mindez alakítja a benne kialakuló képet, amit magával visz. Arra gondolni sem nagyon merek, hogy vajon mii mesélhet egy külföldi Budapestről hazatérvén az ismerőseinek, vajon rábeszéli-e őket is egy magyarországi utazásra.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon