Skip to main content

Simon Zoltán

Nyusztay Máté, Simon Zoltán: Mindenki hozzon magával még egy Orbán Viktort

Avagy mozgalom a Kárpátokban

 
„Megszületett Magyarország, sőt a Kárpát-medence legszélesebb, legerősebb, legtágasabb politikai ereje.”
(Orbán Viktor)


„Vasas Viktória vagyok. Óbudáról jöttünk. A családban alakítottunk egy polgári kört: anyu, a nővérem és én.”
(Szabad Föld)


Amit a választásokról tudni kell


A Fidesz – Magyar Polgári Párt elveszítette az áprilisi országgyűlési választásokat. Igaz, azóta is úgy tesz, mintha megnyerte volna.





Simon Zoltán: Civil a máglyán


Régi adóssága a fiatal magyar parlamenti demokráciának a társadalmi szervezetek működési feltételeinek megteremtése. Már az Antall- és a Horn-kormány kísérletet tett a civil szervezetek megfelelő helyiségekkel való ellátására. Az Orbán Viktor vezette kabinetnek is maradt azonban tennivalója az ügyben. Míg 1990-ben kb. tízezer társadalmi szervezet működött az országban, addig 1998-ban már több mint negyvenezer. A helyzet rendezésére pályázat útján állami tulajdonú ingatlanokat ajánlottak fel a civil szervezeteknek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon