Skip to main content

Somos Péter

Somos Péter: Vyšehradnak nem kell Visegrád


Még most, két héttel a párizsi Figaróban megjelent Václav Klaus-interjú után is folyik a találgatás, miért rúgta föl a cseh miniszterelnök a visegrádi megállapodást.

Somos Péter: Szlovákia, Szlovákia…


Meciar puccskísérlete

A nemzeti-baloldali blokk néhány héttel ezelőtt váratlan segítőtársat kapott. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalomból kivált a Meciar volt kormányfő által vezetett, a Demokratikus Szlovákiáért (HZDS) elnevezésű mozgalom, majd némi tétovázás után beült az ellenzék padjaiba. Valójában azonban jobboldali és baloldali VPN szakadárokból kovácsolódott egybe. A naivak hajlandók hinni annak a mesének, hogy az egész HZDS csak azért jött létre, hogy Vladimír Meciar vezéri ambíciói teljesülhessenek. Véleményünk szerint nem erről van szó.


Somos Péter: Szlovákia, Szlovákia…


Miközben a közgazdászok azt számolgatják, hány szűk esztendő vár még az országra, a szlovák területeken nagy erővel megindult a bűnbakkeresés: kire lehet hárítani a felelősséget a felgyülemlett szociális feszültségek miatt. Kétségtelen, hogy ez az országrész nehezebb helyzetben van, mint Csehország: nehéziparra és fegyvergyártásra épülő iparát jóval nehezebb átalakítani, mint a modernebb szerkezetű cseh ipart. A reálbérek értéke is Szlovákiában csökken jobban. Az emberek egyre türelmetlenebbek lettek, egyre jobban terjedt a reformellenes hangulat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon