Skip to main content

Sós Vilmos

Sós Vilmos: A koalíció és az alkotmányozás


A koalíciós pártok elkötelezték magukat az új alkotmány megalkotása mellett. Az új alkotmány szükségességéről, formájáról és tartalmáról 1989 óta folynak politikai és szakértői viták. Mindenki kinyilvánította azt az óhaját, hogy új alkotmányt kellene létrehozni, de igazából még egyetlen politikai erő sem akart ezért lépéseket tenni.

A modern világban a demokratikus rend alapja az alkotmány, melynek kikezdhetetlen tekintéllyel bíró intézményként kell működnie.


Sós Vilmos: A Köztársaság Párt – értékvédő párt


Sok vád éri az utóbbi időkben a gyakorlatias politikát hirdető pártot (pártokat?), hogy állítólagos ideológiai semlegességük deklarálásával kitérnek olyan állásfoglalások elől, amelyek fontosak ahhoz, hogy ne kerüljenek veszélybe a demokratikus intézmények, és fennmaradjon az állam demokratikus működése.

A Köztársaság Párt valóban nem kötelezi el magát egyetlen kizárólagos ideológia mellett sem.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon