Skip to main content

(Szabó Béla István)

(Szabó Béla István): Kedves (kőszeg)!

Ki való múzeumba? (Beszélő, 1992. augusztus 15.)


Az ördögbe is, jól megsértettél. Cikkedben a Fővárosi Közgyűlés liberális képviselői mint a keresztény-nemzeti eszmék uszályában fetrengő társutasok festetnek le irónod által. Úgy kötöd hátra sarkunkat (amelyen vitézi sarkantyúkat vélsz látni), hogy előtte nem tájékozódtál megfelelően. Lássuk a dolgokat magukat. Örülök, hogy a szoborkert ötlete tetszik (habár kicsit koppintás, a recski meg békéscsabai Lenin-rezervátum tervére hajaz – csak mi meg is csináljuk). A hódítás meg meghódolás signumai ugyanis nem valók egy szabad város köztereire.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon