Skip to main content

(Szalai Pál )

(Szalai Pál ): Nincs humorérzékem,

Dessewffy László: Bennsült vörös kolop (Beszélő, 1991. 21. szám)


hiába. Amikor Dessewffy László úr a Beszélő (igen, a Beszélő, oh, 80-as évek romantikája!) május 25-i számában immár másodszor fröcsköli ki nyegleségeit a szerzetesi intézmények visszaadása ügyében, bizonyára ki kellene lyukadnia az oldalamnak a röhögéstől, amiért paranoiás mondatzagyvalékaiban a „leend” szót használja. De hát nincs humorérzékem! Én már csak dühöngeni tudok azon, hogy a katolikus egyház a krisztusi szeretet nevében szétromboltatja az Egyetemi Színpadot, elveszi a Bibó István nevét viselő kollégiumot, de mit!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon