„Ó, bárha azt hihetném, futóbolond vagyok,
rögeszméim között ím lobogva futkosok,
de háború van, látod, s utána rom, mocsok
marad csak és oly mindegy: átélem? meghalok?”
Radnóti Miklós: Csodálkozol barátném... (1941.
Ugyan mi jöhet még ezután?
A nagy narratíváknak lőttek.
Viagrával feltámasztott álmok kora jő,
szabadpiac, multikulti, guminő,
a szaporodás távkapcsolóval muködtethető,
lesz helye globalistának és ébredőnek.
Tüntetés, ellentüntetés:
legyen vagy ne legyen
abortusz, halálbüntetés.
Életrajzírói szerint Franz Kafka feltehetően 1914 november–decemberében írta A törvény kapujában című elbeszélését A per című regénye részeként. A dómban címet viselő 9. fejezetben ismerkedünk meg vele, a pap elbeszélésében. A történetet a pap és Josef K. a szöveg értelmét egyes esetekben szavanként kibontó, talmudi pilpult idéző vitája követi. Az enigmatikus történet önálló elbeszélésként is megjelent, és vált a Kafka-életmű jellegzetes darabjává.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 13 hét
8 év 38 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét